Rockopera lett a Momentum Bermuda-háromszögéből

Pintér M. Lajos

Abcúg, András, Abcúg, Tamás! Máris lejárt az idő.

Nem kifejezés, hogy lejtőn a Momentum. Jóval inkább romokban hever az új szerveződés, mely a feléje megnyilvánuló általános érdektelenséget érzékelve azzal próbálja menteni a menthetőt, hogy már – csak – generációs pártnak próbálja meg beállítani magát, azaz a fiataloknak szerezne parlamenti képviseletet.

A fiatalság pedig bolondság, szerelem és gyűlölet járja át a sejteket. Momentumék háza tájáról az utóbbi hetekben csak olyan híreket hallani, hogy egyre-másra menekülnek a meghatározó emberek, korábbi vezetők. A süllyedő hajóról, ugyebár, oly sebesen, mint a mérgezett egér.

Közben a kapitányjelöltek úgy estek egymás torkának, ahogyan a legnagyobbaknál szokás. Marakodás határok nélkül. Anélkül, hogy a hatalomnak még csak egy kis szellőcskéje is meglegyinthette volna az olimpiagáncsoló politikai újszülöttet, és anélkül, hogy legalább egyszer érdemi (építő jellegű) közéleti teljesítményt sikerült volna felmutatnia.

A főbb szerepekben: Fekete-Győr András (Fegyőr, Andris), alapító (még) elnök, valamint Soproni „Trónkövetelő” Tamás, (még al)elnök, kezében a nem láthatatlan tőrrel. És hogy ne maradjon el a sziruposan fondorlatos szerelmi szál, valamint a love storyval járó cselszövés sem: utóbbi szíve választottja, Orosz „Hattyúhercegnő” Anna elnökségi tag.

Ez az a Bermuda-háromszög, melyben köddé váltak a Momentum esélyei, és felszívódott a mozgalom maga. Kis tehetségű, nagy egójú percemberkék kisgömböcként nyelték el az álomgyilkosságot.

Papp Gergő kommunikációs vezető lelépett, majd visszaüvöltött és szivárogtatott is, még mielőtt bármi is rejtve maradna a közvélemény előtt. Az internet népe azóta fetrengve röhög az aggastyáni jellemvonásokat mutató új párton Andrissal, Tomival és Annával együtt.

A legleleményesebbek pedig rátalálták a történelmi-irodalmi-zenei párhuzamra. Egy kreatív blogger az egyik legnépszerűbb magyar rockoperát, az István, a királyt töltötte meg naprakész tartalommal, más szóval: momentumosította. Fekete-Győr Istvánnal és Soproni Koppánnyal.

A teljes műalkotás itt olvasható, ízelítőül mi is mutatunk egy kis részletet:

TOMI:
Megállj András!
Mondd csak, mit képzelsz magadról?!
Gyenge vagy még, elfúj minden szél.
Erős kézzel kell a pártunkat vigyázni.
Szállj magadba, Fegyőr, és légy szerény!

Ősi joggal engem illet a párt vezetése,
Ideológianélküliség, hej!
Ősi joggal engem választ most a küldöttgyűlés.
Pártunk törvényét néked is tisztelned kell.

TÖMEG:
||: Tamás, Tamás!
Tamás! Tamás! :||

Segítünk befejezni a produkciót.

„Valakinek holnap le kell tennie végül a fegyvert. Ó, mondd, te kit választanál?”

Abcúg, András, Abcúg, Tamás!

https://gorbetukor.blogstar.hu/./pages/gorbetukor/contents/blog/47343/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?